Hepatitis C

1988 óta gondoznak, mint máj beteget. A teljes igazsággal, hogy Hepatitis C vírusom van ( 1b genotípus) 1997-ben szembesültem. Igyekeztem fegyelmezetten és mértéktartóan élni, gondolván, így nem lehet nagyobb baj. Évente minimum 2 alkalommal néztek enzim értékeket, alig lógtam ki felső határból. Gyakran a normál érték tartományon belül voltam. Ez megnyugtatott. Sajnos az orvosaim nem mondták ( talán nem is tudták ), hogy az alattomos kis vírusok közben szaporodnak, de meglapulnak, hogy senki ne vegye őket észre.

Túl estem 3 biopszián és 2006-ban végre néztek vírus számot is. Akkor 916.000 dög élt bennem. Felmerült az interferon kezelés is, de a test sulyom ( 50 kg ) és a folyamatos gondozást igénylő közepesen súlyos depresszióm miatt végül elvetettük a kezelést.

Az idő telt és én egyre fáradékonyabb lettem, állandó hányinger és emésztési zavarok színesítették az életemet. A vírus megtámadta az ízületeimet, pokolian sokat kínlódtam. A szedett gyógyszerektől többször alakult ki toxikus hepatitis. Ekkor már éreztem, hogy baj van, ez nem mehet így tovább. Még rengeteg dolgom, feladatom van az életben, amelyek megoldásához egészségre van szükségem.



Márciusban újabb vírus számlálás volt, már 1.650.000 dög lubickolt a véremben. Már nem volt kérdés, hogy belevágok-e a kezelésbe.